50 után is lehet, sőt, érdemes edzeni!

50 éves kor után egyre gyakrabban jelennek meg szív- és érrendszeri betegségekre, egyes rákos megbetegedésekre és más betegségekre való genetikai kockázatok. Sokszor a sportos életmód bizonyos szintű védelmet nyújt, csökkenti a kockázati tényezőket, vagy csökkentheti a kezelésből eredő egészségügyi szövődményeket. De nem lehet mindig felülírni a genetikát az egészséges életmód segítségével. A családban előforduló hiperkoleszterinémia, amely egy génmutáció által okozott öröklött állapot, amely az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin normálisnál magasabb szintjét eredményezi, nem elkerülhető. A magas LDL-koleszterinszint növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Hasonlóképpen, az 50 év feletti sportolóknál bizonyos rákos megbetegedések genetikai hajlama is megnövekedhet.
 

Sok 50-es, 60-as és 70-es éveiben járó sportoló él együtt a 20-as, 30-as és 40-es éveiben meghozott életmódbeli döntéseik következményeivel. Egyeseknél osteoarthritis alakul ki a nagy erőhatású sportokban (futball, kosárlabda, jégkorong) eltöltött évek után, másoknál fokozódik a szív- és érrendszeri betegségek kockázata például stresszes munka, helytelen táplálkozás, elhízás miatt. Bár a megfelelő stresszkezelés, az étkezési szokások megváltoztatása és a testmozgás az egészség javítására és a testösszetétel szabályozására segít, a fiatalkorban elkóvetett „hibák” nem múlnak el nyomtalanul.
Az 50 év feletti sportolók edzési folyamatának része a teljes egészségi állapot figyelembe vétele, nem csak az elmúlt néhány hónap vagy év fontos, amióta elkezdtek egy adott sportágban edzeni. Egy nem, vagy nem megfelelően rehabilitált korábbi sérülés hatással lehet a mozgásra, az ízületi gyulladások szintén hatással vannak az állóképességi vagy erőnléti edzésmunkára.
Kulcsfontosságú pont a rendszeres fizikai és egészségügyi szűrés az 50 év feletti sportolók számára, még akkor is, ha egyébként kiváló egészségnek örvendenek.
 

Az idősebb sportolók gyakran másképp tekintenek sporttevékenységükre, mint a fiatalabbak. A fiatalabb sportolók karrierjük „csiszolódása és növekedése” szakaszában vannak, gyakran családalapítás és kisgyermekek nevelése közben igyekeznek jó teljesítményt nyújtani a sportban is, mindezt nagy személyes, szakmai és pénzügyi stressz mellett.
50 év felett talán nagyobb már a sportoló szabadsága, autonómiája, kevesebb stressz és nyomás van rajtuk, idősebbek a gyermekeik, felnőtt kapcsolataik szilárdabbak. Ez lehetővé teheti számukra, hogy az edzésben, alvásban, táplálkozásban fenntarthatóbb, következetesebb magatartást alakítsanak ki az edzéssel, az alvással és a táplálkozással kapcsolatban.
Sok idősebb sportolónál jellemző, hogy több idejük van edzésre, de nem tudják hatékonyan használni.  Sokan belevetik magukat a nagy volumenű, nagy intenzitású edzésbe, mert végre van szabadidejük, ezért könnyen túlterhelhetik magukat, túledzésbe, sérülésbe eshetnek.
 

Nagyon sok 50 év feletti, rendkívül versenyképes sportoló van, akik remek eredményeket érnek, el, jó teljesítményt képesek leadni, erősek, fejlődnek, élvezik a sportolást. A versenycélok és megvalósításuk mellett viszont sokan már arra is gondolnak, hogy a sportolással a céljuk az egészséges, hosszú élet fenntartása, hogy minél tovább élhessenek és sportolhassanak egészségesen.
A rendszeres és következetes sportolással fejlesztett VO2 max, izomtömeg, és egészséges ízületek hozzájárulnak az egészség és az élettartam meghosszabbításához. A megfelelő, személyre szabott edzés, az állóképességi és erősítő edzések kombinálása, valamint a kiegyensúlyozott, makro- és mikrotápanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazó táplálkozás szintén hozzájárul a hosszabb élethez.


 

A fiatalabb sportolókra jellemző, hogy szeretnek versengeni, versenyeken részt venni, lehetőség szerint nyerni vagy minél jobb eredményt elérni, nagy fizikai teljesítményt leadni, határokat feszegetni. Sokszor az ego és külső motiváció jobban hat rájuk, mint a belső motiváció, de idősebb korban ez inkább az utóbbi felé tolódik, és a személyes növekedés és fejlődés, a magukhoz viszonyított változás kerül középpontba. Az 50 év feletti sportolók célja sokszor az, hogy elég fittek és erősek legyenek ahhoz, hogy elérjenek valamilyen célt, mielőtt „késő” lenne, ezért edzenek.
 

Az 50-80 év közötti sportolóknál fontos tudni, hogy az edzés az életkor előrehaladtával mindig egyre kockázatosabb lesz. Előfordulhatnak balesetek, sérülések, a gyógyulási, regenerálódási idő egyre hosszabb, ezzel pedig könnyebben csökken az addig megszerzett edzettség, állóképesség is. Ugyanakkor az állóképességet igénylő, alacsony intenzitású mozgásokat hatékonyan tudják űzni az idősebbek is.
Fontos, hogy az edzés mindig biztonságos legyen, a sportoló találja meg azt a közeget, ahol biztonságosan tud edzeni, pl. ha nem mer kimenni a forgalomba kerékpározni, akkor beltéri tekerésre érdemes váltani. Ugyanakkor minden életkorban fontos az edzések következetessége és rendszeressége, a szükséges változatosság kihasználásával.

Az edzettség könnyebbé teszi az öregedést

A jó edzettségi állapot számos betegség kockázati tényezőjét csökkenti, jobban felkészíti az embereket arra, hogy megbirkózzanak az előre nem látható betegségekkel és sérülésekkel, valamint megőrzi a fizikai funkciókat és a világgal való fizikai kapcsolatteremtési képességet.

Soha nem késő az erőnlétet javítani

A maximális kapacitások (pl. VO2 max, maximális pulzusszám, perctérfogat, kontrakciós erő) fokozatosan csökkenhetnek, de a szervezet továbbra is reagál az edzésre. Továbbra is fejleszthető és maximalizálható a teljesítmény.

Idősebb sportolók számára elengedhetetlen az egyéni edzés

A csoportos programok kiválóan működnek az ifjúsági sportágak és az iskolai csapatok számára. A statikus edzéstervek jól működhetnek a 20-as és 30-as éveikben járó sportolók számára. Ám az idősebb sportolóknak hasznos lehet az egyéni, személyre szabott, többféle módszert használó edzésprogram.

Forrás: CTS - Trainright.com
Fotó: Freepik