Nem, nem csak képzelődsz. Ha keményen edzettél, valószínűleg jobban izzadsz. Tudd meg, miért, és milyen egyéb tényezők befolyásolhatják az izzadásodat.
Ha elképzelsz két különböző fittségi szintű embert, akik együtt edzenek, azt gondolhatod, hogy a kevésbé edzett erősen izzad, míg a fittebb frissnek tűnik, és alig gördül le pár csepp izzadság a homlokán. Azonban pont az ellenkezője igaz: valójában az edzettebb ember képes jobban izzadni. Ennek oka a hőszabályozásban rejlik.
Hogyan működik a hőtermelés és -elvezetés?
A mozgáshoz elégetett energia nagy része a hőtermelésre megy el, és nem magára a mozgásra. Ezért még egy hideg napon is, amikor vastag kabátra van szükséged, hogy melegen tartsd magad, amikor nem mozogsz, a tested képes magát hatékonyan felmelegíteni mozgás közben akkor is, ha nem vagy nyakig beöltözve (és nem is kell nyakig beöltözni sportoláshoz).
A testhőmérsékletednek nagyon kevés mozgástere van, mielőtt a túlmelegedés életveszélyessé válna. Már 37°C-ról 40°C-ra való emelkedés is elég ahhoz, hogy komoly gondot jelentsen a szervezet számára, ezért van szükség a minél hatékonyabb hőleadásra a külső környezet felé, ha hosszabb ideig szeretnél erőteljesebb mozgást végezni.
Az izzadás a test leghatékonyabb hőleadási módja, mivel a víz elpárolgása a bőrről sok hőenergiát von el. Ezért érzed magad nagyon hidegnek, amikor kilépsz a medencéből vagy a tengerből, még egy meleg napon is, mivel a kezdeti vízréteg gyorsan elpárolog a légkörbe, magával szállítva a hőt a test felszínéről.
Hogyan alkalmazkodik a tested a fittség növekedéséhez?
Ahogy egyre fittebb leszel, egy fő (és kívánatos) mellékhatás az, hogy több energiát égetsz el gyorsabban, és így hosszabb ideig bírod a nagyobb intenzitású edzést. Mivel azonban a hőtermelés összefügg az edzés intenzitásával, a tested is gyorsabban felmelegszik, amikor fittebb vagy, ezért jobban kell hűteni magát, hogy megbirkózzon ezzel az igénnyel.
Ennek egyik fő módja az izzadás segítségével a kezdeti maghőmérsékletének csökkentése, azaz szinte azonnal izzadni kezdesz, mivel a testhőmérsékleted azonnal emelkedni fog, amikor elkezded az edzést. A tested emellett összességében is növeli az izzadástermelés sebességét.
Egyszerűen fogalmazva, ahogy fittebbé válsz, keményebben tudsz dolgozni és több hőt termelni, így a tested erre úgy reagál, hogy „felgyorsítja” az izzadási reakcióját, és korábban, többet, és hatékonyabban kezd izzadni, hogy csökkentse a túlmelegedés kockázatát.
Vizsgáljuk meg újra a két különböző fittségi szintű sportoló képét. Ha vennénk egy elit maratoni futót és valakit, aki éppen most kezdett edzeni, és rávennénk őket, hogy együtt fussanak 6 perces kilométerekkel, az egy nagyon alacsony relatív intenzitású edzés lenne az elit futó számára a maximális sebességéhez képest, a kezdő futó számára viszont ez lehet nagyon nehéz és nagy terhelés is. Ebben az esetben a kezdő minden bizonnyal jobban izzad, mivel relatíve keményebben dolgozik. De ha a profi sportolót hasonló relatív intenzitással futtatnánk (mondjuk 3 perces kilométerekkel), akkor jobban izzadna, mint a kezdő, mivel összességében jobban fejlett az izzadási reakciója.
Mi hat még az izzadási sebességre?
A fittség nem az egyetlen tényező, ami befolyásolja az izzadás mértékét; egyes emberek egyszerűen jobban izzadnak, mint mások, függetlenül attól, hogy mennyire edzettek vagy sem. A genetika nagy szerepet játszik az egyén izzadási mértékének meghatározásába. Ugyanígy meghatározó a testméret: a nagyobb emberek általában több izzadságot termelnek, mint a kisebbek, egyszerűen azért, mert nagyobb a testfelületük és több izomtömegük van a hőtermeléshez. A férfiak átlagosan szintén többet izzadnak, mint a nők, bár ennek pontos okai nem teljesen ismertek.
Ezenkívül a hőhöz való akklimatizáció ugyanazon alapvető okból fokozza az izzadási rátát, mint a megnövekedett fittségi szint (azaz ez egy megküzdési mechanizmus a testhőmérséklet túlzott emelkedésének megakadályozására). Végül, bizonyos gyógyszerek, egészségügyi állapotok, ételek és egyéb tényezők (pl. pszichológiai stressz) is befolyásolhatják az izzadási rátát.
Forrás: Training Peaks blog
Fotó: Freepik
