A futás népszerű és kényelmes szabadidős fizikai tevékenység, amelynek népszerűsége és elfogadottsága folyamatosan növekszik, annak ellenére, hogy a közvélemény aggódik a futás lehetséges káros hatásaival kapcsolatban. Köztudott, hogy a fizikai aktivitásnak jelentős egészségügyi előnyei vannak. Az Egészségügyi Világszervezet bizonyítékokon alapuló fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatásai szerint legalább heti 150 perc mérsékelt intenzitású, vagy 75 perc erőteljes intenzitású aerob aktivitás, esetleg a kettő egyenértékű kombinációja javasolt.
A mérsékelt intenzitású aktivitással és az egészséggel kapcsolatos meggyőző bizonyítékokhoz képest azonban nem világos, hogy az erőteljes intenzitású aktivitás, például a futás, heti 75 percnél hosszabb időtartamban is előnyös-e az egészségre.
A kutatók azt kívánták vizsgálni, hogy a szabadidős futás összefüggésbe hozható-e bármilyen, illetve a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozási kockázattal, van-e dózis-válasz kapcsolat a futás és a halálozás között, és hogy a futási szokások változásának különböző mintái összefüggnek-e a halálozással.
A kutatásban 55137, 18 és 100 év közötti felnőttet vizsgáltak, átlagéletkoruk 44 év volt, a futással kapcsolatos szokásokat kérdőíven keresztül, a szabadidős aktivitás alapján értékelték.
Az átlagosan 15 éves követési idő alatt 3413 összes okból bekövetkezett és 1217 kardiovaszkuláris halálozás történt. Ebben a populációban a felnőttek körülbelül 24%-a futott. A nem futókkal összehasonlítva a futóknak 30%-kal alacsonyabb volt a teljes, illetve 45%-kal a kardiovaszkuláris halálozás korrigált kockázata, ami 3 év plusz élettartamot jelentett.
A futásmennyiség és hatásának elemzése során a futók halálozási okai hasonlóak voltak a futási időt, a távolságot, a gyakoriságot, a mennyiséget és a sebességet tekintve, mint a nem futók esetében.
Ha a heti futásmennyiség kevesebb volt 51 percnél vagy 6 mérföldnél, már az is elegendő volt a halálozási kockázat csökkentéséhez a nem futókhoz képest. A futási szokások megváltozásának és a halálozásnak az elemzései során a rendszeresen és kitartóan futóknak volt a legjelentősebb előnyük: náluk 29%-kal, illetve 50%-kal alacsonyabb volt az összes okból bekövetkező, illetve a szív- és érrendszeri halálozás kockázata, mint azoknál, akik soha nem futottak.
Következtetések
A futás, még a napi 5-10 perces időtartamú, valamint a lassabb tempójú, 8 km/h óránál lassabb futás is jelentősen csökkenti a bármilyen okból és a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozás kockázatát. Emiatt az eredmény miatt érdemes az egészséges, de mozgásszegény életmódot folytató emberek számára is belekezdeni, és rendszeresen űzni a futást a várható élettartam növelése és az egészség megőrzése érdekében.
Forrás:
www.ncbi.nlm.nih.gov
