Egy kis motiváció mindenkinek kell!

Ahány ember, annyi sztori, számtalan különféle indok és még többféle motiváció kerül szóba, ha azt kérdezzük valakitől, miért is fut. Fogyás, alakformálás, erősödés, kikapcsolódás, egyedüllét, határok feszegetése, szabadságérzés, egészségmegőrzés, állóképesség-javítás, stressz- és feszültség-levezetés – legtöbbször ezek az első gondolatok, amik a futás miértje kapcsán felmerülnek. Ki-ki külön kapaszkodik bele egyikbe-másikba, van, aki több motiváló tényezőnek köszönheti, hogy rendszeresen futócipőt húz.
 

A futás remek egészségügyi hatásait már mindenki ismeri. Az biztos, hogy aki rendszeresen fut, egészségesebbé válik, hiszen a mozgás minden előnyét érezheti a saját bőrén. Erősebb lesz a teste, fejlődik a szíve, a keringési rendszere, a tüdeje, javul az állóképessége, és a többi jótékony hatás is mind-mind jelentkezik nála.
A mozgásszegény, ülő életmód sajnos erősen jellemző az emberekre, ezt érdemes kompenzálni a testmozgással. A futás az egyik legegyszerűbben űzhető, egészségmegőrző mozgásforma, amit szinte bármikor el lehet kezdeni.
Ha a célunk az egészségmegőrzés, mert úgy érezzük, nem vagyunk túl jó formában, és ideje tenni valamit, akkor az első utunk ne a futópályára, hanem az orvoshoz vezessen, méghozzá egy állapotfelmérésre – főleg, ha túlsúllyal, valamilyen betegséggel (ízületi- vagy szívprobléma, cukorbetegség) küzdünk. Az orvosi kontroll során megbizonyosodhatunk arról, hogy nincs olyan problémánk, ami megakadályozhatja a rendszeres testmozgást. Érdemes egy laborvizsgálatot is kérni az orvostól: a vérképből és a vizeletből kiderülhet, hogy minden rendben van-e odabent, és zöld utat kaphatunk-e a futáshoz.


 

Sokan azért kezdenek el futni, mert azt gondolják, hogy ettől majd lefogynak. Ez persze lehetséges, ha van miből fogyni, a rendszeres mozgás kedvező változásokat eredményez a testben. Futással, mint a legtöbb mozgástípussal be lehet indítani a fogyást - minden mozgás zsírégetéssel jár, ha a test a megfelelő energianyerési folyamatokat használja, vagyis a megfelelő pulzusemelkedést eredményezi egy bizonyos időtartamon keresztül.
A futás a megfelelő edzésintenzitás mellett képes fogyasztani, ami függ az edzettségi állapottól, de a lényege, hogy aktívan mozgatjuk az izmainkat és közben megfelelő mértékben megemelkedik a pulzus.
Fontos tudni, hogy nagy túlsúly esetén érdemes gyaloglással kezdeni a mozgást a futás helyett – ebben érdemes váltogatni a lassabb és gyorsabb szakaszokat, hogy az ízületeket kíméljük, ha pedig beindult a fogyás a mozgásnak és a táplálkozásnak köszönhetően, akkor lassan átválthatunk a gyaloglásról lassú kocogásra, majd ha már megy, akkor növelhetjük a futás tempóját.
 

Akárki akármilyen sportot is űz, futnia szinte biztos, hogy kell az edzésein, hiszen ez az egyik legjobb mozgásforma, ami segít az erőnlétet és az állóképességet fejleszteni. Az állóképesség egyébként a szervezet elfáradásnak ellenálló képessége, vagyis hogy a test képes hosszabb ideig erőt kifejteni, munkát végezni, melyek során energiát veszít, ezután pedig képes regenerálódni. Az állóképesség milyenségét a szív- és érrendszer, valamint a tüdőkapacitás jól jellemzi: mennyi vért pumpál a szívünk egy dobbanás során, mennyi oxigént képes a tüdőnk egyszerre beszívni, mennyi oxigént használnak fel az izmaink, miközben mozgunk. Hogy jobb legyen az állóképességünk és a teherbírásunk, ezeket a „területeket” kell fejleszteni, tehát a szívünket és a tüdőnket kell edzeni, fokozatosan, tudatosan.
Erős szívvel, keringési rendszerrel és tüdővel nem csak a sportban, hanem a mindennapi életben is könnyebb a dolgunk, hiszen kitartóbbak, strapabíróbbak, erősebbek lehetünk. Ha ez a célunk, akkor a futás kézen fekvő választás lehet számunkra.
Az állóképesség fokozására egyébként szinte minden futónak szüksége van, ezt a gyorsabb tempójú futásokkal jól lehet fejleszteni. Az állóképesség-javító edzés jó formába hozza az izmokat, javítja az izmokban található mitokondriumok mennyiségét az aerob enzimek szintét, fejleszti az érrendszert, az izmokat behálózó hajszálérhálózatot, és javítja a futás hatásfokát.
 

Sok ember azért kezd el futni, mert úgy érzi, a mozgás segítségére lehet abban, hogy levezesse a napjai során felgyülemlett feszültséget, ki tudja szellőztetni a fejét, ki tudja adni közben az esetleges dühét és negatív érzelmeit, és ezért utána sokkal jobban érzi magát utána.
A futás beindítja a hormonok termelődését a szervezetben. A mozgás hatására beindul az adrenalin, a dopamin, az endorfin és a szerotonin termelődése. A testedzés egyébként maga is stressz a szervezet számára, emiatt indul be az adrenalin termelése, viszont hogy ezt a stresszt csökkenteni tudja, a test szépen elkezdi adagolni a másik három fontos hormont, amik egyenként is örömérzetet tudnak okozni, együtt pedig még inkább. A dopamin az örömközpontot stimulálja, a mozgáskoordinációért és az érzelmekért is felelős. A szerotonin a hangulatfelelős, de az eufórikus érzést képes adni a szervezetnek. Az endorfin pedig maga a boldogsághormon. Ezek beindulása úgy 30-35 percnyi futás után vehető észre, és hatásuk a futás után is megmarad, még órákig érezhető – nem véletlen tehát, hogy boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak vagyunk egy jó kis futás után, más szemmel látjuk a világot, de még akár magunkat is, hiszen mondhatni „boldogra futottuk magunkat”.

Ez csak néhány a motivációforrások közül, mindenkinél egyedi, mi miatt, miért fut - a lényeg maga a mozgás, és a futás által okozott jó érzések.


Fotó: Unsplash