Normál életkörülmények között (tehát nem hosszútávú futóverseny utáni napon) a folyadékvisszatartás miatt tapasztalható dagadás figyelemfelkeltő, mert szervi elégtelenségre utalhat. Amikor a szív és a vesék nem működnek rendesen, akkor nem képesek támogatni a test folyadékkeringését, a gravitáció miatt pedig a folyadék elkezd felgyűlni, elsősorban a lábakban. A hosszú ideig duzzadt, dagadt, felvizesedett lábszár és boka nem normális, érdemes orvoshoz fordulni vele.
Futóversenyek után szerencsére más a helyzet, bár a verseny után előforduló átmeneti gyulladások és folyadékvisszatartás sem feltétlenül jó, mégis rövid távú problémát jelez, amit az egészséges szervezet rövid időn belül tud kezelni, így nem kell szív- vagy veseelégtelenségtől tartani.
Versenyek terhelése után több tényező kombinációja okozza a lábakon tapasztalható vizesedést és folyadéktöbbletet, nézzük meg a lehetséges fő okokat.
1. Kapilláris károsodás és szivárgás
A fárasztó, hosszan tartó edzés, különösen a hosszútávfutás a becsapódásokkal nagyfokú traumának teszik ki az izmokat és az ereket, és a szövetek fizikai károsodását eredményezi. Ez szivárgást okozhat az izmok kapillárisaiban, az érfalakon keresztül az érrendszerből az extracelluláris térbe jut a folyadék. Mivel a véráramlás erősen megnövekszik edzés közben, és a gravitáció hatására a folyadékok lefelé haladnak, a lábfejben és a boka környékén halmozódik fel a folyadék.
2. Túlzott folyadékbevitel
Egy 2012-es tanulmány a folyadék felhalmozódását mérte az ultrafutók alsó végtagjaiban egy 100 kilométeres verseny során. A sportolók körülbelül 25%-ánál nőtt a lábtérfogat a folyadékvisszatartás miatt. Ezt összehasonlítva a futók által bevitt folyadékmennyiséggel, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a duzzanat a túlzott folyadékbevitellel függ össze. Ha a futó verseny közben túl sok folyadékot fogyaszt (az izzadás és vizelés általi folyadékveszteséghez képest), a többlet valahol felgyűlik a szervezetben.
3. Elektrolit-egyensúlyhiány
A nagy mennyiségű izzadás és/vagy a túlzott folyadékbevitel miatti felhígulás miatt előforduló elektrolit-egyensúlyzavarok (főleg a nátrium és kálium szint miatt) szintén hozzájárulhatnak a folyadékvisszatartáshoz. A vér alacsony nátrium- és káliumszintje a folyadéknak az intracellulárisból az extracelluláris térbe való eltolódását idézheti elő (azaz a sejtek közötti térbe ürül a sejtekből a folyadék), hogy segítsen megfelelő szinten tartani a vér nátriumtartalmát. A túlzott nátriumbevitel szintén a folyadékvisszatartást okozhat, mivel a szervezet magában tartja a vizet, hogy ezzel a nátriumszintet elfogadható koncentrációra hígítsa. Mind a túl kevés, mind a túl sok sóbevitel problémát okoz a folyadékegyensúlyban, ezért érdemes törekedni az optimális mennyiség bevitelére.
4. Vesekárosodás
Előfordulhat, hogy az ultratávú állóképességi futások rövid távú vesekárosodást okoznak, ilyenkor a szervezet nem tudja kiválasztani a megfelelő folyadékegyensúly fenntartásához szükséges vizeletmennyiséget, ez pedig végtagduzzanatot okozhat.
A rhabdomyolysis nevű, megerőltető testmozgás közvetkeztében kialakuló extrém izomleépülés esetén is gyakori a veseelégtelenség és a folyadékvisszatartás.
5. Verseny utáni inaktivitás
Bár egy megerőltető verseny után jólesik a pihenés, mégsem érdemes folyamatosan ülni vagy feküdni, mert a szervezet ilyenkor is visszatartja a folyadékot és megduzzadhatnak a lábak. Érdemes inaktivitás helyett rövid sétákat tenni az izmok regenerálódása és a folyadékvisszatartás elkerülése miatt. Hosszabb utazás közben is érdemes többször felállni, megmozgatni a tested, hogy a lábak ne merevedjenek el és ne dagadjanak meg a sok üléstől.
Forrás: Training Peaks blog
Fotó: Freepik
