Ezért érdemes edzővel futni

Futni bárki tud, nem kell hozzá túl sokat gondolkodni, csak menni és csinálni. Ez részben így is van, ám valójában pontosan az ellenkezője is igaz. A futást, mint minden sportot, érdemes tervezni, tudatosan foglalkozni vele, az eszközeinket a céljainkhoz igazítani, vagyis úgy készülni az edzéseinken, hogy aztán elérhessük azt a célt, amiért futni kezdtünk.

Sok kezdő futó azt gondolja, hogy ő „kicsi” ahhoz, hogy edzővel készüljön, mert keveset fut, össze-vissza, csak magának és magáért fut, nincsenek céljai, csak a futás öröméért jár el, igazából csak a napi feszültséget akarja levezetni a mozgással, emiatt pedig nincs szüksége edzőre. És különben sem kell mást csinálni, csak futni, mindig egy kicsit többet, és ez elég a fejlődéshez. Vagy talán mégsem?

Akik régebb óta futnak, vagy van más sportágból szerzett edzéstapasztalatuk, gyakran nem kérik edző segítségét, mert a futótársaktól, edző ismerősöktől kapott információkból, beszélgetésekből, illetve magyar és külföldi szakirodalomból képesek összeállítani saját maguk számára az edzéseiket.

A futók nagy része az első 5 vagy 10 kilométerére még képes egyedül felkészülni, ám a félmaratoni táv vízválasztó számukra, ahhoz már a legtöbben valamilyen edzéstervet hívnak segítségül, az interneten vagy futós magazinokban keresgélnek, és ez alapján készülnek tovább a hosszabb távokra.

Vannak könnyen elérhető általános edzéstervek, amik egy-egy távra – 5, 10 kilométer, félmaraton, maraton – készítik fel a futókat megadott idő alatt. Ezek nagyon jók akkor, ha valaki képes precízen követni az ilyen általános terveket – segítségükkel nagy valószínűséggel teljesíti is majd a kitűzött versenyt. De az általános edzéstervek nem veszik figyelembe a futó egyéni képességeit, életkörülményeit, lehetőségeit, fizikai és lelki korlátait, nem kalkulálnak betegséggel, családi esemény miatt kimaradó edzéssel, egyik napról építenek a másikra, és nem gondolnak arra, hogy valami miatt nincs lehetőség tökéletesen követni az edzéstervet.

A kezdőknek nagyon sokat segíthet egy edző, aki irányt mutat, kijavítja a hibákat, lelkesít vagy éppen lecsillapítja a futó lelkesedését, fokozatosságra és mértékletességre tanít, megakadályozza a túlterhelésből fakadó sérülések kialakulását, az adott ember képességeinek megfelelő edzéseket állít össze és koordinálja azokat.

Futóedzője bárkinek lehet, aki szeret futni, szeretne fejlődni, tudatosan és fokozatosan szeretne haladni az edzésben, esetleg céljai vannak a futásban, amik megvalósításához jól jön a szakértő segítség.

Ha valakinek saját futóedzője van, akkor az edzésterve csak és kizárólag neki íródik, a saját paramétereire, céljaira, erőnlétére, fizikai és lelki lehetőségeire, figyelembe véve a munkát, családot, életkörülményeket, időbeosztást, mindent, ami befolyásolhatja azt, hogy valaki hogyan tud edzeni. Az edző ilyenkor napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra kontrollálja a teljesítményt, az edzéseket, és folyamatosan, rugalmasan úgy alakítja az edzéstervet, ahogyan arra a futónak éppen szüksége van. A személyre szabottság a lehető legjobb dolog, ami egy futóval történhet – és még egy kezdő, amatőr futónak is jár az az érzés, hogy ő egy komoly sportoló, akivel edző foglalkozik, és aki a középpontban van.
 

A futást elkezdeni nem mindig olyan könnyű, mint amilyennek gondoljuk. Még a legrutinosabbakkal is megesik, hogy nehezen vágnak bele az edzésbe, a kezdőknél pedig még inkább előfordulhat, hogy nehezebben meg eg-egy edzés, esetleg elmarad a sikerélmény. Az edző azonban segíthet, hogy folyamatosan fenntartsuk a motivációt. Ha van még valaki rajtunk kívül, akinek fontos, hogy futunk, akit érdekel a teljesítményünk, az máris motiváló tényező lehet.
Ha van edzésterv, amiről aztán valakinek be kell számolni, máris könnyebb nekivágni az adott napi távnak - kissé ciki azt mondani az edzőnek, hogy oké, hogy megírta az edzéstervet, de most nem volt kedvem futni. Persze bárkivel megesik, hogy egy-egy edzés kimarad, ezt az edző is megérti, de ha van valaki, akinek referálni kell az elvégzett edzésekről, akkor nem olyan egyszerű lógni.
A tudat, hogy valaki foglalkozik velünk, edzéstervet ír és figyelemmel követi az edzéseinket és a fejlődésünket, segíthet motiváltnak maradni.
 

Az edző rendszert és rendszerességet visz a futásunkba. Adagolja a hozzávalókat, mint egy szakács, megmondja, mikor és mennyit kell beletennünk a főztünkbe, azaz az edzéseinkbe, hogy a végeredmény jó legyen, azaz teljesíteni tudjuk a kitűzött célunkat, legyen az akár a fogyás, akár az első 5 kilométer, akár az első maraton teljesítése.

Az edző segít, hogy a képességeinknek megfelelőek legyenek a céljaink, és a céljainknak megfelelőek legyenek az edzéseink. Jó és személyre szabott edzéstervezéssel könnyebb elérni a rövid- és hosszú távú céljainkat.
 

Ha egy futó már hosszabb ideje dolgozik edzővel, az edzésterv megléte és teljesítése szinte nyilvánvalóvá válik. A versenyek – edzőversenyek és célversenyek – tervezésében is hasznos tanácsokat tud adni az edző: mikor és milyen versenyekre érdemes elmenni, van-e hasznuk a felkészülésben, vagy nincs, vezethet-e sérüléshez, kiégésez, ha olyan versenyre megyünk, aminek nincs különösebb értelme.
 

A jó edző figyelemmel követi a futója teljesítményét, fejlődését, felismeri a mélypontjait, látja, mikor van nehezebb, fáradtabb időszaka, mikor kell leállítani kicsit, hogy ne hajtsa túl magát és ne sérüljön meg. Az edző megakadályozhatja a túledzést és a túledzésből fakadó sérüléseket is azzal, hogy folyamatosan monitorozza a futót. A jó edző nem csak a futó fizikai állapotát kíséri figyelemmel, de a lelkével és a szellemi állapotával is törődik, mert ezek mind befolyásolhatják a sportban nyújtott teljesítményét is.

Az edző rendszerben gondolkodik, akár hosszú hetekre, hónapokra tervez előre attól függően, hogy a futónak mi a célja. Ehhez jó kapcsolat kell a felek között, az edzőnek ismernie kell a futó képességeit és lehetőségeit, és ezeknek megfelelően érdemes terveznie az edzéseket, hogy a közösen kijelölt úton tudjanak haladni a célok felé.

A futók szinte mindannyian vezetnek edzésnaplót és feltöltik az edzéseiket valamilyen oldalra, ahol mások számára is láthatóak. De nem mindig tudják értelmezni és objektívan szemlélni az edzés közben kapott adatokat. Az edzőnek viszont pont az a feladata, hogy elfogulatlanul értékelje a futó edzéseit, és visszajelzést adjon ezekkel kapcsolatban a futónak. A kommunikációnak természetesen két irányba kell működnie: a futónak is érdemes jeleznie, mit tapasztalt az edzésen, hogy az edző ezzel is tudjon kalkulálni, ne csak az olyan számadatokkal, mint a táv, a tempó vagy a pulzusértékek.
 

A legtöbb futónak jól jön a dicséret, mert sokan akkor sem elégedettek magukkal, ha épp egyéni csúcsot futottak félmaratonon. Az edző dolga az, hogy pozitívan értékelje a futó egy jó teljesítmény után, segítsen a helyén kezelni az elért eredményt, de akkor is jól jön a támogatás, amikor valami nem megy és rosszul sikerült az a verseny, amire hosszú ideig készült a futó.

Akár edzővel, akár egyedül futunk, a sportolás egyik lényege, hogy jól érezzük magunkat közben, és hogy örülni tudjunk az elért eredményünknek. A változatos edzésmunka, a kihívást jelentő és laza edzések megfelelő váltogatása segít, hogy ne fásuljunk bele a futásba, és hogy az többségében élvezettel tudjuk végezni az edzéseinket.

Fotó: Unsplash